KIKELET VIRÁG ÉS AJÁNDÉK

Keletkezés, történet                       

A település története

A községet 1216-ban egy oklevél említi először.
Nevét a falu egy Lipold nevű mosoni polgártól kapta, aki a település egykori birtokosa volt.
1264-ben IV. Béla adományozta neki a területet.

Az 1241-es tatárjárás Lipótot is érintette: a lakók a Duna szigeteire húzódtak, ezzel életüket megmentették, de házaik a hadak áldozatául estek. A falunév a XIV � XV. századtól több oklevélben is előfordult. 1377-ben pl.: Lypolthfalva néven a Héderváry család birtokaként nevezik meg.

1521 után több faluval együtt a Bakicsok kezébe került, majd 1542-ben Héderváry István visszakapta birtokait, így Lipót ismét Héderváry-birtok lett. Lakossága a földesurak vallását követve protestáns lett, majd az 1630-as években rekatolizált.

A háborús pusztítások, valamint árvizek mellett a lakosságnak olyan betegségekkel szemben is harcolni kellet, mint a kolera vagy pestis, melyek több évben is szedték az áldozataikat.

Kolera: 1658, 1784, 1831, 1849                              Pestis: 1684, 1688

A kurucok szabadságharca idején a dunai szigetvilág jó búvóhelye volt a kuruc csapatoknak. A betörő labancokat Vak Bottyán kergette ki, kinek nevét Lipóton is fákhoz, Duna ágakhoz fűződő mondákban őrizte meg a nép. 1809-ben nemcsak a franciák átvonulása sújtotta a falu lakosságát, de az árvíz is teljesen elpusztította a községet, mely hamarosan újjáépült, egy újabb, biztonságosabb helyen: így lehet, hogy a mai Falusziget és Macskasziget után a 3. helyen lett felépítve.

Az 1848-49-es szabadságharcban szigetköz népe lelkesen csatlakozott Kossuth seregéhez. Lipótról is számos önkéntes vett részt a schwechati és abdai ütközetben. A falu 1884-ben több községgel együtt Moson vármegyéhez került.

Az elmúlt évszázadokban Lipót híres halászfaluként ismerték. A szigetközi �vizásokkal� együtt a Lipótiaknak is külön �standjuk� volt a bécsi és pozsonyi halpiacokon. Ősi szerszámokkal, halászbokrokba tömörülve dolgoztak a Lipóti halászok.

Másik híres foglalkozás az aranymosás volt. Az óvári harmincad vám adatai szerint 1831-ben 39 aranyász élt Lipóton.

Ismertek voltak a falu vízimalmai (6db) és sokan keresték a kenyerüket révészkedéssel, hajóvontatással, hajózással.

A falu életére az 1885-ben megkezdett Duna szabályozás nagy hatást gyakorolt. A lakosság jelentős része foglalkoztatásának megváltoztatására kényszerült: a régi mesterségekkel felhagyva, földműveléssel kezdett foglalkozni.

A századforduló táján virágzó falut 1007 katolikus és 11 zsidó lakja.

Az I. világháború érzékenyen érintette Lipótot is. 28 hősi halottat követelt a közösségtől. Trianon pedig nemcsak piacai jelentős részének elvesztését hozza, de a határából mintegy 800 holdnyi erdőt és legelőt a szomszéd államnak ítél.

Részletesebb leírásunk 1929-ből van a településről. Ekkor Lipót 812 főnyi lakossága 154 házban él:
"A r.k. elemi iskolában Makkos Dénes kántortanító és Keller Kornélia tanítónő 2 tanteremben 6 osztály 96 tanulóját oktatja. A községben Önkéntes Tűzoltó Egylet, Levente Egyesület, valamint Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet működik."

A II. világháború 17 életet követelt Lipótról. A két világháború hősi halottainak a nevét a templomunk homlokzati részén levő emléktábla őrzi.

Az 1954. évi nagy szigetközi árvíz Lipótot sem kíméli. A falu jó részét romba dönti. A történelme során így sokadszor kellett újjáépíteni.

Jelentős változást, fordulópontot hozott a falu életében 1968-ban, az egykori Petőfi Termelőszövetkezet által fúratott termálkút.

 A feltörő jó minőségű és magas hőmérsékletű termálvíz, párosulva a község jó természeti adottságaival, lehetővé tette a fejlődés egy magasabb pályára történő állítását.

 A falu általános információi

 Lipót a Dunántúl É-Ny-i részén, a Szigetköz szívében fekvő település. Önálló község Győr-Moson-Sopron megyében a Nagy-Duna közelében.

Mosonmagyaróvártól keletre 18 km, Győrtől nyugatra 28 km távolságra fekszik. Az osztrák határtól 30 km-re, a szlovák határtól 36 km-re.

Lakosság, terület:

Lakóinak száma: 694 fő

Területe: 1609 ha

Lakások száma: 243 db.

Infrastruktúra:

A hálózati ivóvíz ellátás a településünk egész területén biztosított, a víz kitűnő minőségű.

Földgáz hálózatra és a szennyvíz csatornára ugyan csak rákötési lehetőség van, minden építési és lakó telken.

A telefonos hálózathoz vezetékes és rádiós csatornán keresztül lehet csatlakozni.

Az INTERNET-hez a modemes és az ISDN rendszer után lehetővé vált a szélessávú, gyors WDSL mikrohullámú rendszerrel kapcsolódni.

Orvosi ellátás

Településünkön háziorvosi ellátás működik.

Egyéb információk:

Tankolási lehetőség 18 km-re, Mosonmagyaróváron van.

Parkolás a községünk egész területén ingyenes.

Az utak többségükben elfogadható minőségűek, betonozottak. Nagy részük önkormányzati tulajdonban van.

Autóbusz közlekedés:         Mosonmagyaróvár viszonylatban 2-3 óránként
                                           Győri viszonylatban napi néhány alkalom (Hédervári átszállással)

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat